A mikszáthi anekdotikus elbeszélőművészet hagyományait hasznosító mű a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom. Szórakoztató és szép, miközben amiről szól – egy határ menti felvidéki kisváros polgárainak háborútól, hadifogságtól, kitelepítéstől és a szocializmus építésétől terhes és zajos élete –, valójában egy szebb és jobb polgári (emberi) világ menthetetlen pusztulásának látlelete. Ami mégis összetartja a városka jobb sorsra érdemes, különbözőségükben is szeretnivaló tagjait – és magát e szeretnivaló regényt –, az a köztük levő, személyes sorsuk alakította eleven viszonyrendszer. Az a bizonyos mindent átszövő ezüstszál, mely az emlékek felidézésével a nemzedékeken át visszavezethető múlt – és így a család, a rokonság, a közösség – össze- és fenntartását biztosítja. A Hatéreset az ismert konfliktuskezelő szakember és közéleti személyiség első regénye.
